Erdélyi kirándulásom során átélt élményeim szedtem csokorba: tájról, természetről, emberekről. Tamási Áron szülőföldjén jártam.

Családom, mint oly sok más család a térségben, megszenvedte a XX. század történelmi és politikai viharait. Talán ezért is voltam mindig nyitott és kíváncsi a más területeken, a határaink mentén és az azon túl élőkre, arra, hogy hogyan is boldogulnak. Földrajzosként a természet alakította táj sokszínűsége ejtett rabul. Sokfelé jártam már a világban, és 2005-ben megadatott, hogy Erdélybe utazzam.

A Dél-Kárpátok különleges belső ívének vulkanikus eredete adta csodái ma is meghatározzák az itt letelepedettek életét, mindennapjait. Túrám során az erdélyi táj egy részét jártam be egy vonal mentén. Sepsiszentgyörgy – Csernáton – Székelyudvarhely – Farkaslaka – Korond – Parajd – Szováta – Medve-tó.

Települések

Ami elsőre megfogott az a települések adta látnivaló, az élő népművészet, a faluszerkezet volt. Aztán a használati eszközök, a díszes kapuk, a színes ruhák, fűszerektől illatos kertek, konyhák varázsoltak el. Az a különleges hangulat amit az élő emberközpontú kommunikáció, a viselkedés, a vendégszeretet hordoz, leírhatatlan. Ezt csak átélni lehet.
A településeket tovább színezi az adott helyre jellemző sokféle vallás temploma, úgy a katolikus, a protestáns, mint az ortodox, vagy az unitárius. Rengeteg a múzeum, de még élőben is megtalálható minden, ami az anyaországban már szinte csak kiállítási darab. Különböző kézműves műhelyek állítanak elő valódi terméket, eredeti módon.

Természet

Ahogy keletet a selyemút, Lengyelországot a borostyán út, úgy az erélyi területeket a sóutak szelik át. Erdély sóbányái látták el anno Európát. Számtalan útvonal indul ki innen. Szováta és Parajd vidéke a központ. A bányákban a régi bányászat látható. Az itteni levegő a légzőszervi betegségeket gyógyítja, kúrákat lehet – és érdemes – venni.
A közeli Medve-tó nemcsak a meddő, gyermekre vágyó nők paradicsoma. Európában is egyedülállóan sós a vize. Az olyanoknak mint én is, aki nem különösebben vagyok a vizek és a strandfürdőzés barátja, még én is élvezettel merültem a vízbe. Bár inkább csak lebegtem a tetején. A vízből kijővén a rám száradt só fehéren csillogott. Ízületekre ajánlott.

A tavat körül ölelő hegyeknek és a víz felületének olyan különleges a mikroklímája, hogy hosszan nem is szabad itt tartózkodni, inkább többször rövid ideig.
A tájat borító végtelen erdő levegőjén töltött séták is nagyszerű, megtisztító élményt adnak. A hegyek oldalát a mofettáktól – gázokkal teli barlangok luggatják. A mofetták a vulkáni utótevékenység miatt földből feltörő gázok. Minderről olvastam már jó előre, de elképzelni mégsem tudtam. Szinte minden porcikára jótékonyan hat, megújít, bizsergeti a testet, miközben a lecsapódó folyadék csordogál a lábon. Felpezsdít, fiatalít. Sok állat a közelbe tévedve itt végzi, mert akár egyetlen lélegzetvétel is végzetes lehet. Óvatosan szemléltük a barlang falán a szinteket jelölő kicsapódó csíkokat, melyeknél mélyebbre még csak hajolni sem szabad. Kizárólag égő lánggal közelítettük meg, ami jelezte az életadó oxigént. A környékbeliek is előszeretettel járnak ide. 10-15 perc után kis pihenőket tartottunk.

A hegy lábánál a felbuggyanó vizek pezsegnek, olyanok, mintha forrnának, pedig ott is csak a mofetta, azaz a gáz keveredik a vízzel. Sokaknak ezek a források szolgálnak gyógyírként, lábukat, fájó testrészeiket áztatták. Itt mindennaposak a csodálatos gyógyulásokat taglaló történetek.

Borvíz

Egyéb források azonban másféle vizeket adnak. Amikor nem a feltörekvő gáz bugyog a vízben, hanem a hegy mélyén egy vegyi érés folyamán telik meg a víz a vulkáni tevékenység anyagaival, az a borvíz. Az emberi szervezet számára kiváló, emésztőrendszeri hatása miatt. A falukban ez az utcán folyik, amit furcsa volt látni, mert olyan, mintha csak elpazarolná a természet mindazt, amit itt az erdélyi vidéken ad.

Élő néprajz

Az utak mentén sok szorgos kezű ember árulja az erdő gyümölcseit: áfonyát, gombát, fűszereket, és a sok tejterméket, melyet a hegyekben a pásztorok naponta készítenek. Olcsó és minden pénznemben fizethető. De legfőképpen finom és egészséges.
A erdélyi gasztronómia is különleges: a pikáns csorbák, a puliszka különböző variánsai, a finom tejtermékek, a friss húsok, a kürtöskalács, a fonottak, a tészták… …minden nap jutott valami különleges az asztalunkra.

A néprajzi gyűjtemények egyik legszebbike a Csernáton a Domonkos Gyula kúrián, Hauszmann Pál gyűjteménye. A falusi élet minden szegmensének eszközei láthatók, de csodálatos öntött vaskályhák és különféle bútorok is megtalálhatók itt. Ezek egy igen szép nap néznivalói lehetnek.

A vidék leghíresebb írójának szülőháza, temetkezési helye – Farkaslaka – Tamási Árontól lett híres. Nagyon sok kép és dokumentum van egybegyűjtve. A legemlékezetesebb mégis az volt, hogy az író testvérhúga látott vendégül, igen szívélyesen. Merőben másként lehet tekinteni egy irodalmi alkotásra, ha az ember láthatja mindazt a környezetet amelyben a mű született és ihletődött.

Szívesen visszatérnék, hisz van még látni és átélni való Erdélyben.

Kiemelt kép: kertesztancegylet