A Dél-Lengyelország területén tett körutazás több volt, mint turistaút. Zarándoklat volt. Zarándoklat olyan helyekre, melyeket a tettek tettek kultikussá.
(1. rész)

 
hirdetés
 

Minden kiruccanásnál tudni kell, hogy nekem mi a célom vele?! Látni, megtapasztalni, elvenni belőle, hozzáadni, rácsodálkozni… Nem elég csak kitekinteni a világra. Kell befele is látni, nézni. Önmagam építeni valamivel, valami által, rendet rakni, kapcsolataimat az emberekkel, a világgal. Ehhez segítségemre lehetnek szép és különös erőket adó helyek. Az útnak, amiről most írok, főleg a mentális része adott legtöbbet, örökre szólót!

 

Częstochowa

Sziléziai Vajdaság székhelye Częstochowa. Kiemelkedése 1377. körüli időben a Jasna Góra-i kolostor alapításával kezdődött, melyet Nagy Lajos király adományozott a Magyar Pálos Rendnek. A magyar-lengyel barátságot nem kell bemutatni. Akkor 12 fő pálost adtunk számukra. Az itthon zivataros időkben a saját alapítású rendünk ott maradhatott életben. A változás korában, hogy magyar földön újra tudjon éledni a rend (Pécsett, Szentkúton, Budapesten), ők küldtek vissza 12 fő szerzetest. A Fekete Madonna pár évvel az alapítás után került a kolostorba. A kép már régen is a törökverő szimbólum volt. A mondás azt tartja, hogy a zarándoklat ereje abban van: ha valaki először eljut ide és a kép előtt hálát mond, vagy kér valamit, akkor szerencse Isten áldása vár rá. Erről már én is hallottam, olvastam. Mégis, amit ott, akkor átéltem, éreztem, azt ma is nehezen tudom szavakkal átadni. Óriási tömeg volt, mindenféle ember. Épp mise volt, de nem a megszokott, mozdulatlan csoport, aki csak figyeli a rituálét. A padokban zsúfolásig telve ültek. A szabad részen, szinte magával ragadt a lágyan hömpölygő emberáradat. Olyan volt, mint egy folyó. Vagy, mintha lassan guruló gyöngyszemek lennénk. Nem volt vita, piszkálódás, beszéd… Körben a falakon díszlécek voltak és hála táblák. Ahogy haladtunk, megható volt látni a sok kinyúló kezet. Az amúgy is teleaggatott rácsra fűzték a cédulákat, rózsafüzéreket, medálokat. Tudtam, mindez mennyi fájdalomról, betegségről, panaszról, kérésről, háláról, reményről tanúskodik. Valahol mélyen a kicsinységem, a többiekhez való tartozásom, és az élettel szembeni elfogadásom éreztem meg! Nekem ez örökre szólt és tudom, hogy nagyon sokan ugyanezt az élményt kapták itt meg az idők során. Kint a társaimmal újra találkozva jól esett egy közös imát magyarul elmondani. A Szűz Mária sugárúton haladva még hallottuk a tömeg morajlását, melyben a különböző nyelveken mormolt imák sokasága ért eggyé, mint egy különös távoli táj spirituális hangszere. A sétáló utcán kávézók és bazárok sora. Mi is a hazaiakra gondolva vásároltunk, és visszatalálva a földi örömökhöz az egyik teraszon sütiztünk.

 

Katowice

Felső-Szilézia egyik központja, egyetemi város. Új, modern kongresszusi központja nagyon érdekes. A régi bányászati felvonót emlékművé alakították, különösségével vonzza az idelátogatókat. Rádió központ is van a városban, és pályaudvara meglepően tágas, jól felszerelt. Mindent megtesznek, hogy még több turistát csalogassanak ide.

 

Krakkó

Kis-Lengyelországi Vajdaság központja, fővárosi ranggal bíró, a második legnagyobb városuk. 1795-ig lengyel főváros volt. A Visztula városa, valójában síkságon fekszik, csak a Wawel-domb emelkedik ki a tájból. Nagyjából 40 parkja van, de az egyik legszebb a Visztula melletti park. A történelem folyamán a várost a Wawelt a körbe ölelő mocsaras terület is védte. 1000-től püspöki székhely. Később a tatárok itt is mindent elpusztítottak. Gótikus stílusban épült újjá. 1252-ben kapta meg a városi rangot. Az óváros ekkortájt alakult ki. 1320-tól koronázási hely. A Hanza Szövetség tagja. 1572-ben a magyar Báthory István lett az uralkodó, ő itt is van eltemetve. A vár parkjában sétálva csodás kilátás nyílik mind a városra, mind a folyóra. A számunkra zarándoklat következő állomása a székesegyház volt. Művészeti szépsége elnyűgöző, azonban mi Árpád-házi Szent Kinga sírját is felkerestük. IV. Béla lánya hozománya nagy részével a tatárjárás harcai ellen is áldozott. Sokat költött kórházak, kolostorok, templomok építkezésére. Ő nyitotta meg Wieliczka sóbányáját. Sok kedves monda született jóságáról, nem véletlen a lengyel nép nagy tisztelete iránta. Mi is elhelyeztük nemzeti szalagjainkat és magyar imával, énekkel gondoltunk rá az idegenben. A Királyi Palota részeiben – termeiben, reneszánsz kerengőjében – és egészében, elegáns, fényűző életről árulkodik. A flamand takácsok fali szőnyegei, a fából faragott emberfejeket ábrázoló kazettásan elhelyezett mennyezeti díszei nagyon híresek. Ez követfogadó terem volt. A főtér sarkán áll a gótikus Mária templom. Wit Stowosz nürnbergi fafaragó szárnyas oltára a fő ékessége. Ám a tér leghíresebb épülete a Posztócsarnok. Csúcsíves árkádjai, kőből faragott emberarcok, és előtte nyüzsgő vásári hangulat – e sok élmény után jó volt leülni egy kávézóban. A rövid pihenő után visszatértünk a magasságok és mélységek közé. A városháza tornya kiemelkedik a teret ölelő ódon polgári házak közül. A pincéjében kínzó kamrák láthatók. Érdemes sétát tenni a Királyi Úton, ahol régen ők járhattak, ma a turisták. Nevezetesebb látnivalók még: a Matejko tér, a szakállbástya, a Barbakán, a Flórián kapu. Ebben a vonalban haladva értünk vissza a Wawelhoz, ahol a Királyi vár áll.


2. rész: Wadowice, Wieliczka, Zakopane