Mediterrán varázslat: citrusok, szőlős ligetek, levendula tengerek és az általuk ihletett művészeti alkotások, építészeti remekművek együttese. Ez Toszkána.
(1. rész)

 
hirdetés
 

Mindjárt egy különös, legalább is számomra még soha meg nem élt helyzetbe jutottam. Légkondis járműből szálltam ki a déli órákban. A főtérre érve, úgy jártam, mint a hűtőből kivett üveg korsó. Soha nem voltam izzadós, de itt duplán megtapasztaltam. Folyt rólam a víz és izzott minden porcikám. A dómba érve csak arra gondoltam, hol van egy jó hideg márványlap? A falnak dőlve, mezítláb állva, vártam, hogy észhez térjek. Ekkor még nem sejtettem, hogy Toszkána földjén nem csak a melegtől lehet szédülni.

 

Padova

A város fő temploma Páduai Szent Antal nyughelye és zarándokhely egyben. A Szent Antal bazilika a XII. században épült. Árkádos udvarral körülvett dóm. Bizánci a kupolái messziről hirdetik a vallás erőteljes jelenlétét. Egy monda szerint, aki a szent koporsóját megérinti és kér valamit, az teljesülni fog.
Padova adott otthont Európa egyik első egyetemének. 1222-ben alapították itt, ahol sok magyar diák is tanult.

A város a Pó síkság keleti részén a Brenta folyó partján fekszik. Történelmi, művészeti és építészeti központ. Az egyetemtől nem messze van a Piazza dei Signori, azaz az Urak tere. A Prato della Valle nemcsak Toszkána, de talán kontinensünk egyik legdekoratívabb szobrokkal, csobogókkal és virágokkal díszített tere. A háztömbökkel határolt torz trapéz területet, a hossz- és kereszt-tengelyekkel felszabdalt ellipszis alaprajzú füvesített rész formálja rendezetté. Az ovális parkot egy széles vízfelület szegélyezi, melyen a tengelyek meghosszabbításában hidak ívelnek át. A medence vizét a szobrok vigyázzák.
Nagy művészek munkáinak ad otthont a Középkori Művészet Múzeuma. Giotto és Tintoretto egy-egy freskója több helyen látható. Nagyon örültem, hogy a templom előtti téren megnézhettem Donatello Gattamelta szobrát. A lépő ló figurája lovasával egykoron a korszakának csodája volt.

A sok nevezetesség szép élményeket adott, de időnket vitte. Hosszú út állt még előttünk, így későn értünk szálláshelyünkre, San Pancracio településére. Lakhelyünk egy kő kolostorra emlékeztető épület volt. Minden este szemben egy kis kocsmában ült és hűsölt velünk együtt az egész falu apraja-nagyja. A környező táj mesés volt. Ironikus módon Toszkána talán legimpozánsabb panorámáját a mellékhelységben lévő nagy ablakon át szemlélhettük. E házban volt csillagtúráink központja, ide tértünk vissza minden este.

 

Firenze, a Medici-család otthona

A híres bankár família, a Medici-család szinte minden tagja a haladás, a kultúra támogatója volt. Számtalan módon, megbízásokkal, pályázatokkal, művészek betelepítésével teremtették meg azt a körülményt, melynek köszönhetően Firenze vált a reneszánsz bölcsőjévé. Minden utca, ház és a benne lelhető dolgok a gazdag földi életről, a pompa és a kutúra, a haladás megvalósulásáról árulkodnak. A látványosságok között szinte lehetetlen választani, de a legeket nem szabad kihagyni. A Pitti-palota reneszánsz, hosszanti teres, kétszintes épülete, ma múzeum komplexum. Része a Pitti Képtár, itt Raffaello, Tiziano, Dürer, Bartolomeo, Allori és még sok más festőművész mesterművei láthatók. Ám a reneszánsz egy átfogó művészeti rendszer volt, így más, az egykori mindennapokat és ünnepeket kiszolgáló tárgyak is akadnak szép számmal, de annyi, hogy ezeket külön múzeumok mutatják be. Így van itt Ezüstmúzeum, Kocsimúzeum, Ruhamúzeum és Porcelánmúzeum. A Medici-család 14 lakosztálya is látogatható, ez a részleg a Királyi lakosztályok nevet kapta.

Pihenésként a palota mögötti Boboli kertben bolyongtunk. Reneszánsz parkok, lépcsők, szobrok, szökőkutak, barlangok, lugasok. 22 hektár vegetációba oltott újjászületés.

Basilica di San Lorenzo a város legrégebbi temploma, 390-ben épült. A homlokzat és a belső részletek Michelangelo tervei alapján készültek. Ez a Medici-család temploma és egyben temetkezési helye is. További nevezetesség a Santa Croce ferences templom. Itt nyugszanak a korszak más hírességei: Michelangelo, Macchiavelli, Giotto, Peruzzi. Utunk következő állomása a Galeria dell Accademia azaz a Szépművészeti Akadémia volt. Megnéztük Michelangelo munkáit, Firenze szülötteinek alkotásait, de orosz ikonokat és régi hangszereket is láttunk. Ráadásul itt áll a pályázat győztes és méltán híres Dávid szobor. Az Uffizi Képtár a városi bírák irodája volt. Ma a reneszánsz kincstár. 1765 óta múzeum és csak annyit tudok mondani, hogy a világ képzőművészeinek remekei itt megtalálhatók. A hosszú sorokban hömpölygő turistákat ügyesen szervezve irányítják és navigálják naphosszat a rendezők.

A Palazzo Vecchio Toszkána nagyhercegeinek székhelye volt, azaz politikai központ. A XII. században épült. Ma a Városháza. A Ponte Vecchio a Rómából induló kereskedelmi út legrégibb hídja. A híd széleire több emelet magasan egymáshoz szorulva kézműves műhelyek épültek, úgy, hogy a hídon sétálva az az ember érzése, hogy egy utcán jár. Ezt csak középen oldja fel egy kiöblösödés és egy szellős árkádsor. Ma az aranyművesek árulják itt a megannyi divatirányzatot követő csillogó portékájukat.

 

A firenzei dóm, Toszkána ékköve

Európa negyedik legnagyobb katedrálisa Santa Maria del Fiore dóm. 107 méter magas, 8300 négyzetméter alapterületű. Összetéveszthetetlen küllemével hatalmas tömegként magasodik a környező házak fölé, és messziről uralja a firenzei látképet. 1296-ban épült, Cambio tervei alapján. A templom külön álló része a Harangtorony és a Keresztelőkápolna. A szintén pályázati győztes kapu réz domborművét hosszas néztem, oly annyira aprólékos. A kupolába 463 lépcsőn lehet feljutni, ahonnét szép kilátás nyílik a romantikus hangulatú városra. Sokszor láttam Firenze épületeit dia képeken, fotókon, de a itt a valóságban a színes márványborítások, a csipkés díszek, árkádok, égbe törő tornyok tejesen elvarázsoltak. Mintha nem is hatalmas épületek lennének. Mintha nem is valóság lenne amit látok, hanem egy szédítő álomkép.

Toszkána központja, Firenze szinte feldolgozhatatlanul sok szépséget tárt elénk. Kultúrsokk volt ez, bizony.