Batumi – a kivételes grúz város

Batumi egy nagyon különleges város Grúziában. Fekete-tenger parti fekvése és jellegzetes hangulata miatt egyetlen Georgiai városhoz sem hasonlítható.
(Kaukázus – 3. rész)

 
hirdetés
 

A Kutaisziban eltöltött pár nap után buszra szálltunk, pontosabban marsrutkára, és elindultunk a Fekete-tenger felé. A marsrutka egy olyan mikrobusz, amelyik csak akkor indul ha megtelt. Ez olyasmi, ami Európában rég nincs. Ez a Kaukázus.

 

Marsrutka

Az utazás már önmaga élmény volt. 3 óra szocio-tanulmány. Úgy kezdődött, hogy meg kellet várnunk amíg megtelik a busz. De ha az utasok közül senki sem utazik egyedül, akkor oda az igazság. Vagy az van, hogy egy hely üres marad – de hát ilyen nincs – vagy az van, hogy valaki lemarad a párjától, esetleg a társaságtól akikkel van. És hát ilyen sincs. Van viszont egy pici horgász szék a csomagtartóban. Rögtön a gázpalack mellett, merthogy a gazdaságosság jegyében a járművek igen nagy része gázüzemű a Kaukázusban. Szóval a horgász szék pont ideális arra, hogy demokratikus keretek között a sofőr kijelöljön valakit, aki azon utazik majd. Egy idős úrra esett a választás, ő az unokájával utazott a tengerre. A kisgyerek egy székbe ült, a bácsi meg a vászon-sámlira.

Ez egészen addig így is maradt, amíg a hölgynek, aki mellé került a pótszékkel a papa, fel nem tűnt, hogy az öreg csont részeg. Horkol, szuszog, meg piaszagú. És néha fél-ébren rázendít valami népdal foszlányra. Rövid – 20 perces – ügyrendi vita után a busz utasai átszervezték az ülésrendet. Még két-három nóta és egy józanító alvás után, a bácsi már Batumiban ébredt. Mi ezalatt a tájat, az utakat keresztező tehéncsordákat és a grúz közlekedési morált figyeltük.

 

Batumi

Batumi a Fekete-tenger partján fekvő kikötőváros. Mérete egy nagyobb magyar megyeszékhelynek felel meg. Közkedvelt üdülőhelye, mind a belföldi, mind a szomszédos országokból érkező turistáknak. Mi azért vettük fel a listánkra, mert még otthon láttunk jó pár izgalmas fotót a helyről, meg hát azért csak meg kéne fürödni a tengerben.

A szálláskereséssel nem volt gondunk, mert a buszmegállóban várt minket Tamara néni egy sámlin ülve, akit soha azelőtt nem láttunk. Viszont a sofőrünk leadta neki a drótot, hogy érkeznek a hátizsákosok a kisbuszban. Megmutatta hol lakik, és megmondta mennyit kér. Megegyeztünk. Leszámítva azt, hogy a villanybojler drótjai semmilyen érintésvédelmi vizsgálaton nem mentek volna át, egész jó alkut kötöttünk. Ennyi belefér. Csak rohadt óvatosan kell zuhanyozni.
A második estén nagyon udvarias hangon engedélyt kért a háziasszonyunk, hogy a kis kempingágyával had aludjon inkább a fürdő előtti folyosón, mint a konyhában, mert hát nagyon zavarja ott a csap csöpögése. Ez annyiban sántított, hogy a csap nem csöpögött. Folyt.

Batumi egyedisége a sokszínűségében van. Téren és időn átívelő eklekticizmus jellemzi. Egyszerre van jelen a török időket megidéző iszlám mecset és az ortodox kereszténység számos temploma. De az ezredfordulós toronyépítmények is megférnek a sok ezer négyzetméternyi parkok és az azokat átszelő sétányok mellett. Ami engem legjobban megfogott, az a belváros különös, fülledt hangulata. Egészen olyannak tűnt, mintha pillanatok alatt a föld egy nagyon messzi pontjára kerültem volna, Havannába. A kopottas, egykoron díszesen épített házak, a magas, zsalugáteres ablakok, a határozott párkányzatok, valamint a növényektől zsúfolt és a mindennapi élet nyomait viselő utcafronti erkélyek közt sétálva azon gondolkodtam, miként alakulhatott ki ez az egész. Miféle ízlés és divat alakította anno a város arculatát? Nem tudom.
Az biztos közrejátszott, hogy sokan megfordultak itt. Mert kereskedelmi központ, és már a rómaiak, sőt a görögök is gyarmatosították, ők még időszámításunk előtt.
Manapság Batumi egy Georgián belüli területnek az Adzsar Autonóm Köztársaságnak a székhelye.

Feltétlenül érdemes egy picit elhagyni a tengerpartot és felszállni a libegőre, ami a központból a közeli hegyre visz fel. Onnan csodás a panoráma, éjjel-nappal. Van még Batumiban óriáskerék is, bár ez szinte minden nagyobb grúz városban van.

 

 

A Tamara néninél eltöltött három nap után továbbálltunk belső Georgia felé.


A sorozat többi epizódja:

[esbé]Batumi – a kivételes grúz város
Oszd meg

Hasonló cikkek